Kiemelten fontos szerepe van a társadalmi és gazdasági kohéziónak az Európai Unió keretrendszerében, az az EU azon elkötelezettségének sarokköve, hogy minden polgár számára méltányos lehetőségeket biztosítsunk. A cél az, hogy az egységes piacon belül támogassuk a tagállamok jólétét. Most az a kérdés, hogyan tudjuk modernizálni és megerősíteni a felzárkóztatási politikát – mondta el megnyitó beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán a 9. Kohéziós Fórumon.
Az Európai Unió 9. kohéziós jelentése alapján óriási földrajzi szakadékok vannak a tagállamokon belül, így Magyarországon is. Ugyan az uniós és országos átlagok javultak a 2000-es évek óta hangsúlyos szociális területen, rengeteg egyenlőtlenség kezeletlen maradt a kisebb régiók szintjén az egész EU-ban. Nem ok nélkül gondolkodik az Európai Bizottság a teljes támogatási rendszer átgyúrásán.
Az Európai Bizottság már a kohéziós politika átalakítására készül a 2028-ban induló hétéves költségvetési ciklus esetében, amit nem csak a tervezett ukrán, moldáv és bosnyák EU-csatlakozás indokolhat, hanem a jelenlegi rendszer kudarcai is. A most publikált kilencedik kohéziós jelentés szerint ugyan Magyarország felzárkózása is látványos, de egyes régiók már fejlődési csapdába kerültek.
Elisa Ferreira, az Európai Bizottság (EB) kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosa a Portfolio EU Források 2024 című konferenciáján elhangzott videóüzenetében kiemelte Magyarország figyelemre méltó 20 éves uniós tagságának történetét, és ambiciózus terveket mutatott be az ország európai alapokból történő jövőbeli fejlesztésére. Vázolta, hogy milyen feladatokra kell koncentrálnia a magyar kormánynak a fejlesztési programoknál, valamint azok végrehajtásánál.
A magyar kormány a múlt héten, szinte az utolsó pillanatban beterjesztette a parlament elé az igazságügyi reform utolsó passzusait, az pedig gyorsan meg is szavazta, az Európai Bizottság pedig erre válaszul feloldotta a magyar kohéziós források kifizetését. Azonban különös módon a kabinet 61 napos hatályba lépési időt határozott meg az Európai Unió Bíróságával kapcsolatos szabályozásnak. A Portfolio kérdésére az Európai Bizottság jelezte, hogy folyamatosan figyelik az igazságügyi rendszer működését, és bármikor újra pénzügyi szankciókkal élhetnek.
A kormány hamarosan bemutatja a teljesen újraírt magyarországi területfejlesztési koncepciót. Az új keretrendszer sokkal inkább koncentrál majd a kistelepülésekre, közepes méretű városokra, közben az állami szolgáltatásokat is rugalmasabbá és összehangoltabbá teszi. Egyelőre kevés részlet ismert még a megváltoztatott koncepcióból, de Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője a Portfolio-nak bemutatta, hogy milyen elvek és felismerések mentén változik meg a magyarországi területfejlesztés.
Az Elisa Ferreira uniós biztos részvételével múlt héten Brüsszelben megrendezett ünnepségen az Európai Bizottság bejelentette a 2023. évi Új Európai Bauhaus-díj kitüntetettjeit és az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés kiválasztott projektjeit is. A díjazottak között, ahogy a korábbi években többször is, ezúttal is volt magyar projekt. Mi is azonban az Új Európai Bauhaus? Mi a jelentősége az unió számára? Van-e bármilyen hatása a mi életünkre? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ az alábbi elemzésünkben.
Az év eleje óta mintegy 1, 3 millió ukrán menekült kapott munkát az uniós tagállamokban, bár nyelvi akadályok és a szakképesítés elismerésének hiánya miatt sokan a képzettségi szintjük alatti munkakörben dolgoznak - számolt be Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos kedden Brüsszelben.
Ma került sor az EU legnagyobb geotermikus fűtési rendszerének átadására Szegeden.
A 2021-2027-es uniós kohéziós programok várhatóan 1,3 millió munkahelyet teremtenek majd - közölte az Európai Bizottság előrejelzésében.
Számítások szerint mintegy 3500 milliárd forint uniós támogatás visszatartása lehet a tét 2021-2027 között - írja a Népszava, amely szerint az Európai Bizottság az erről szóló hivatalos levelet idén júliusban küldött el a magyar kormánynak az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében.
A kohéziós politika önmagában nem képes összetartó gazdaságokat és társadalmakat biztosítani. Más európai és nemzeti szakpolitikáknak is mérlegelniük kell regionális hatásaikat. Más szóval minden releváns szakpolitikába be kell építeni a regionális szempontú vizsgálatot és a „ne árts a kohéziónak” elvet. A legfontosabb politikai döntések túl hosszú ideje figyelmen kívül hagyják a területi különbségeket, és ennek gazdaságaink, a társadalmaink szerkezete és demokratikus rendszereink látják kárát. Itt az ideje, hogy ezen változtassunk.
Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.
Elfogadta a kormány a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus két alapvető dokumentumát, a felzárkóztatási (kohéziós) programok kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodást, illetve a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Tervének irányait. Előbbi mintegy 9100 milliárd forintos keretösszegről szól és a Miniszterelnökség azt is közölte, hogy ennek legalább a 65%-át a 4 legfejletlenebb magyar régióba fogja irányítani a pályázatok kiírása és a források odaítélése során, ami mintegy 6000 milliárd forintot jelent.
Mintegy 360 milliárd forintnyi EU-támogatást küldött október elejétől november elejéig Magyarországnak az Európai Bizottság a 2014-2020-as fejlesztési időszak terhére, azaz még azt megelőzően, hogy pénteken egy fontos lépéssel közelebb kerültünk a hazánk ellen készülő jogállamisági eljáráshoz – derült ki a Portfolio számításaiból. A közel 1 milliárd eurós brüsszeli pénzküldés a július-augusztusi még ennél is nagyobb adagnyi pénzátutalást követte, de nagy kérdés, hogy a felerősödő jogállamisági viták mellett lesz-e ennek folytatása még idén. Mindenesetre a beözönlő brüsszeli pénzeknek is van abban szerepe, hogy szintén október elejétől november elejéig ritkán látott tempóra, 400 milliárd forintra felpörgette itthon a régi és új uniós ciklus támogatásainak kifizetéseit a kormány. Emiatt már a kerek 10 ezer milliárd forintos (!) határt is átlépték itthon a kiutalások, de amint a kintről érkező és az itthon kifizetett pénzek nagyságából is látszik: ezúttal nem az EU-pénzek miatt szállt el októberben az államháztartási deficit.
Új, eddig széles körben nem publikált grafikonokat mutatott a Magyar Közgazdasági Társaság szerdai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, amelyekből kiderült, hogy a magyar kormány mely fejlesztési programokra a pénzek hány százalékát szánja. Az ábrák alapján látszik, hogy míg a „normál” 7 éves EU-s pénzeknél (MFF) négy, a helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) pénzeknél három kiemelt fejlesztéspolitikai célban gondolkodik a kormány és az is kiderült, hogy az Operatív Programokat egy kivételével már mind kiküldték egyeztetésre az Európai Bizottságnak. Szerdán este egyébként megjelent a hivatalos társadalmi egyeztetési felületen a teljes, 432 oldalas Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv legfrissebb tervezete is.
A globális adatok szerint megakadt a halálozási arányok csökkenése.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Macron szerint Európának saját védelmi stratégiát kell kialakítania.
A támadásra napokon belül sor kerülhet.
Ez lesz az Emirates otthona.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
