Júliusban várható az Európai Bizottság komolyan átstrukturált hosszú távú költségvetési terve, ami a 2028-ban kezdődő 7 éves ciklusra szól majd. Azt kevesen vitatják, hogy komoly reformokra lenne szükség, de eddig úgy tűnik, a Bizottságot vezető Ursula von der Leyen úgy igyekszik gyorsítani a források folyósítását, hogy nem csupán a szabályozásokat lazítja, de a kontrollt képező EP-t is háttérbe szoríthatná.
Itt az EUYOU projekt friss kérdőíve, amely lehetőséget kínál mindenkinek, hogy beleszóljon az Európai Unió kohéziós politikájának alakításába. A kérdések ezúttal az energiaátmenet, a megújulóenergia-fejlesztések és az uniós források ismertségének témáira összpontosítanak. A válaszok hozzájárulhatnak a támogatási rendszer hatékonyabbá tételéhez és a jövőbeli uniós szakpolitikák formálásához.
Az uniós források felhasználását továbbra is jelentős adminisztratív terhek és gazdasági bizonytalanság nehezítik – ismertette Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója egy budapesti konferencián. Előadásában elmondta, hogy Magyarország 300 millió eurót csoportosítana át a zöldgazdaság, mesterséges intelligencia és biotechnológia fejlesztésére a STEP-kezdeményezés keretében. Kiemelte, hogy a kevésbé fejlett régiók továbbra is kiemelt figyelmet kapnak, a források több mint 65%-át ezekbe az térségekbe irányítják. A jövő legnagyobb kihívásának a vállalkozások visszafogott innovációs hajlandóságát és a végrehajtó szervek túlterheltségét nevezte.
Európa gazdasági és társadalmi jövője szempontjából kulcsszerepe van a kohéziós politikának. A szakpolitika reformja során egyszerre kell reagálni a válságokra, elősegíteni az ipari és technológiai átmenetet, valamint megerősíteni a regionális együttműködéseket. Az új célkitűzések között kiemelt helyet kap a versenyképesség, a fenntarthatóság és a rugalmasabb végrehajtás. „A status quo nem opció – változtatnunk kell, együtt, a helyi és regionális partnerekkel” – mondta el Sofia Alves, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának igazgatója Budapesten egy szakmai konferencián.
A versenyképesség nem csupán technológiai fejlesztést, hanem társadalmi és kulturális megerősítést is jelent – hangsúlyozta „A kohéziós politika jövője” című konferencián Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter. Szerinte az európai uniós források kulcsszerepet játszanak abban, hogy Magyarország gazdaságilag és társadalmilag is fejlődjön. Kiemelte, hogy a támogatások nemcsak beruházásokat, hanem presztízst is jelentenek a vállalkozásoknak. Mindezért fontos, hogy az EU saját versenyképessége érdekében is támogassa a közép-európai régiót – mondta el Navracsics Tibor.
Az Európai Bizottság jelentős előlegekkel és egyes beruházásoknál önrész nélküli finanszírozással ösztönözné a tagállamokat arra, hogy az egész kontinenst jobb helyzetbe hozó fejlesztésekre költsék a felzárkóztatási forrásokat. A háborúhoz való közelsége miatt, Magyarország még többet profitálhatna az újratervezésből, de a jogállami aggályok okán továbbra se látszik, hogy mikor érkezhetnének az uniós milliárdok.
Az Európai Unió költségvetésében párhuzamosan két jelentős cél is hangsúlyosan megjelenik: az innováció ösztönzése és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése. Bár a Horizont Európa és a Kohéziós Politika külön logika mentén működik, a döntéshozók évek óta próbálják összekapcsolni a két forrásrendszert, hogy azok hatékonyabban támogassák egymást. A cél világos: a kutatási kiválóság ne csak a fejlettebb térségek kiváltsága legyen, hanem a leszakadó régiókban is érvényesüljön. Ennek érdekében az EU jogi és adminisztratív eszközökkel is ösztönözni próbálja a szinergiákat, például a források kombinálását vagy a közös pályázati mechanizmusokat – egy friss, az Európai Parlament számára készült jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a gyakorlatban továbbra is komoly akadályok gátolják a két támogatási forma összehangolását, a problémával pedig az Európai polgári vitacsoportok most kezdődő ülésein is hangsúlyosan foglalkoznak.
„Magyarország számára elfogadhatatlan a kettős mérce és a politikai szempontok megjelenése az uniós források elosztásában” – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Európai Tanács kohéziós ügyekért felelős minisztereinek találkozója előtt. Hangsúlyozta: hazánk támogatja az erős kohéziós politika fenntartását 2027 után, ugyanakkor csak külön nyilatkozattal csatlakozik a következtetésekhez.
Ukrajna európai uniós csatlakozása politikai elköteleződés szintjén már megkezdődött, de a tényleges tagság időpontja bizonytalan, és inkább a 2030-as évek közepére várható. A folyamat hatalmas gazdasági és politikai átalakulást hozna az EU-ban, amelyhez elkerülhetetlenek az intézményi reformok. A legnagyobb kihívások között szerepel Ukrajna gazdasági felzárkóztatása, a közös agrárpolitika és a kohéziós alapok újraelosztása, valamint a munkaerőpiaci hatások kezelése. A Bruegel Intézet friss elemzése szerint a csatlakozás közvetlen költségei elérhetik a 137 milliárd eurót, de a hosszú távú gazdasági előnyök ezt részben ellensúlyozhatják. Ukrajna kapcsán tehát nem csak az a kérdés, hogy az ország mikor lesz érett a csatlakozásra, hanem az is, hogy az unió képes lesz-e időben alkalmazkodni.
Tüttő Kata megválasztásával az első magyar, aki egy uniós intézmény élére került a Régiók Európai Bizottságának elnökeként. Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter a bizottság növekvő befolyását emelte ki, amely az Európai Parlament súlyával vetekedik, miközben még nem vesz részt közvetlenül a döntéshozatalban. Az új elnök, Tüttő Kata hangsúlyozta az önkormányzatiság fontosságát és az európai összetartás erősítésének szükségességét, kiemelve a kohéziós politika kulcsszerepét az Unió stabilitásában és a tagállamok közötti konvergenciában.
Először került magyar vezető az Európai Unió egyik hivatalos intézményének élére: Tüttő Katát választották a Régiók Európai Bizottságának (RB) elnökévé. A testület az EU önkormányzati és regionális képviselőinek fóruma, amely a helyi szintű érdekeket és szempontokat érvényesíti az uniós döntéshozatalban.
Az Európai Unió hamarosan új tagállamokkal bővülhet, új kihívásokat és lehetőségeket hozva a tagállamoknak, köztük Magyarországnak is. A csatlakozni kívánó országok, mint Ukrajna és a Nyugat-Balkáni államok, gazdaságilag kevésbé fejlettek, ami jelentős hatással lehet az EU közös költségvetésére, különösen a közös agrárpolitikára és a kohéziós politikára. A tanulmányok szerint az új tagok felvétele akár 24%-kal csökkentheti a 2004-ben csatlakozott tagállamok, így Magyarország kohéziós kiutalásait is, ami az EU-n belüli gazdasági egyensúlyra is kihatással lehet. Az EU-nak új pénzügyi mechanizmusokat kell alkalmaznia, hogy támogassa a tagjelölt országokat. Ezen kihívások kezelése mellett a bővítés geopolitikai és stratégiai szempontokat is érint, amelyek az EU globális szerepvállalását is formálhatják.
Elérhető az EUYOU projekt harmadik kérdőíve, amely ismét lehetőséget kínál arra, hogy az Ön véleménye is átalakíthassa az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjét
Brüsszel átfogó reformot tervez az EU következő, 2028-tól induló közös költségvetésére, amely egyszerűsítené az uniós támogatások elosztását és nagyobb mozgásteret biztosítana a tagállamoknak. Az új rendszer célja a források rugalmasabb felhasználása, különös tekintettel a védelmi kiadásokra és az uniós hiteltörlesztésekre, de a terv várhatóan heves vitákat vált majd ki.
Az Európai Unió közös költségvetése a teljesítményalapú kifizetések felé fordulhat, valamint kiegészülhet a fősodorba tartozó finanszírozás elvével. Míg előbbi arra összpontosít, hogy megállapítsa, mi működik a legjobban, a mainstreaming célja annak biztosítása, hogy a közkiadások átalakító, normatív célokat érjenek el. Lényegében a helyreállítási és ellenállóképességi eszközének (RRF) tapasztalataira épülne, ami azért rossz hír a magyar kormánynak, mert ezen forrásokhoz egyáltalán nem fér hozzá, mivel a szükséges reformokat még nem teljesítette.
Brüsszelben egy monumentális pénzügyi tárgyalás van kibontakozóban. Az Európai Unió arra készül, hogy megvitassa a 2027 utáni többéves pénzügyi keret, a hétéves közös költségvetés reformját, amely több mint 1200 milliárd eurót oszt szét a különböző szakpolitikai területeken. Ez a hosszadalmas szakpolitikai és technikai jellegű folyamat a példátlan geopolitikai instabilitás, a gazdasági versenyképesség és a stratégiai autonómia erősítésének toxikus elegyében zajlik. Az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúk, valamint a belső politikai instabilitás átformálják az EU prioritásait, és kihívást jelentenek a költségvetés-tervezés hagyományos megközelítései számára.
Most jelentették be.
Nagyon kemény válaszcsapást tervez az Európai Unió.
Cikkünk folyamatosan frissül a frontvonal és a diplomácia eseményeivel.
A Magyar Honvédség is ezt a fegyvert használja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
